Nagyon rezonált bennem, ahogy a bizonytalanság és a jelentéskeresés visszatérését leírod, ritka, hogy ez nem gyors válaszokkal vagy cinizmussal van elütve. Engem most az foglalkoztat, mi történik ezekkel az élményekkel akkor, amikor nincs mögöttük intézményi vagy közösségi keret, és ezért belső történetekké válnak. Én is ebbe az irányba gondolkodom mostanában, egy esszésorozatban. Örülök, hogy rátaláltam a blogodra. 😊
Szerintem ez nagyobb bűne a Fidesznek a korrupciónál is: hogy nem tudsz úgy kilépni a lakásból, hogy ne jönne szembe egy hergelő plakát, egy kormányzati hirdetés a buszmegállóban, vagy most már a boltokban is.
"Ebben a bizonytalan világban, ki tudja mi történik holnap" - ezért a videóért viszont külön 10 pont :)))
Szia Nóra! A linkelt videómban nem az említett nők sikerességét kritizáltam, hanem hogy mire használják azt. És gyakran bizony a fehér- vagy osztálybeli felsőbbrendűség bebetonozására, mindezt kisebbségek és MÁS NŐK kárára (de ez el is hangzik). Ez Kováts Eszternél és Zsófilternél egyértelműen a transznemű emberek ellen irányul (amiről többször írtam itt, Substacken is), az Onlyfanses videó pedig a szexmunkások ellen (akik gyakran szegény, rasszizált vagy egyéb módon többszörösen elnyomott csoport). Nálad ezt a jelenséget az általad woke-nak hívott progresszív és ellenállási mozgalmak (szerintem) túlzó és olykor szinte gúnyosba átcsapó kritikáidnál éreztem. Habár azok is kritikák, ahogy az enyém is, és remélem egyszer a tartalmán is el fogsz gondolkodni, nem csak a létére kapod fel a fejed. Őszintén.
Ui.: Amúgy mindkét említett Kuang könyvet nagyon ajánlom.
„Mindezt lenézni, félresöpörni is lehet, de csak akkor ha vállaljuk a kockázatát, hogy kevésbé értjük majd a körülöttünk zajló folyamatokat.“
Kevésbé lesz »biztonságos« és »adott« magyarázat a világ fejleményeire.
Ez a téves álláspont a tudományt sejtések sorozatának állítja be, hogy így a spiritualizmus egyes sejtéseit a jövőre nézve következetes tudománynak állíthassa be és adhassa elő. De a tudomány csak a tankönyvekben a szerencsés véletlenek és beigazolódó sejtések sorozata. A tudomány az az energetikai elv kellene, hogy legyen, ami mindent megmozgat és átjár, még a spiritualizmust is — az emberi elv, a sejtés analízise és retrográd bizonyítéka.
Igaz, a cikkre én is más okokból akadtam rá és nem is feltétlenül a legmegosztóbb része, de fontosnak tartottam elmondani.
(Itt még megjegyzendő, hogy amilyen zseniális és szerves műveket alkotott Asimov népszerű tudománytörténetírásban, már az 1970-es évek Amerikáját[!!!] is feltűnően mérgezte, mind az összes többi közszereplésével, mind magánéletileg. Ja, és igazi pocsék lektűrirodalmat is írt — nők természetesen egyáltalán nem szerepelnek bennük, ahogy érzelmek se nagyon.)
Úgy érzem, az utolsó gondolati egységgel rezonálok most a legjobban, illetve azt is mondanám, hogy nem igazán engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy akárkivel - pláne egy politikussal, médiummal, véleménymondóval - azonosuljunk. Nekem végső soron ez a "bulváros" rész tanulsága is - van némi humor abban, amikor az használja a legélesebb kifejezéseket az egész "Szikra sagában", aki történetesen a "vörös nyolcat" vörös ÖTre cserélte, és ennek megfelelően Hont András Orbán-interjújáról (Hont András egész pályafutásáról tbh) nem éppen az opportunizmus jutott elsőnek az eszébe, de végső soron kiég az ember ebből a személyeskedésből.
Semmi kedvem magamra venni a bírói talárt, hogy factcheckeljek egy rakás nagy nyilvánosságot kapott konfliktust és politikai vitákat, az viszont kikívánkozik belőlem, hogy én nem látom azt a marha nagy különbséget aközött, hogy valaki a saját Substack-felületén, adott esetben paywall mögött írja le a véleményét, amit senkivel nem egyeztet, és aközött, hogy a Mércén (ami szerintem nem pózol BBC-sztenderddel meg ilyesmivel, simán egy közösségi finanszírozású portál) jön ki egy egyéni megjegyzésekkel teletűzdelt történet. Teljesen világos, hogy a "témaindító" lényegében egy véleménycikk, nem egy tudósítás, semmi haszna (vagy egyáltalán különösebb alapja) nem lett volna előre egyeztetni, hiszen pont abból az alaphelyzetből fakadt, hogy vita áll fenn. Ha mégiscsak megérint az, hogy téged milyen színben tüntetnek fel például a Mércén, az szerintem csak eggyel több ok arra, hogy ne puffogós hangnemben reflektálj rá, mert kötve hiszem, hogy ezzel bárkire jó benyomást lehetne tenni.
Az aljas fehér nős cucc haláli volt, a kommenteket olvasva azt hittem, ez valami paródia. Mindegy, örömhír: megvan a szoft-szexizmus ellenpárja, a szoft-feminizmus! :) Én hülye, azt hittem, jellemfejlődés volt, amikor szembenéztem azzal, hogy a létező prostitúció baromira nem konszenzuális és nem munka, erre kiderül, épp ezzel lettem reakciós...
A nők szerepének felértékelődése kapcsán szerintem jó lenne megrágni azt a mondatot, amiben a 75% van, nem teljesen értem. Azt nem tartanám életszerűnek, hogy a nők ennyivel több pénz fölött diszponáljanak, és egyébként pont ezért nem is gondolom, hogy robbanásszerű változás történne, de van egy folyamat kétségkívül. Viszont itt is előkerül a kétféle feminizmus, a kétféle vízióval; a másik vízió ugye arról szól, hogy igazából a nők nagyjából ugyanazt akarnák, mint a férfiak, csak nem férnek hozzá, ebből inkább az következne, hogy szó szerint a nemek közötti különbség zsugorodna össze.
Ahol én a robbanásszerű változást várom, és ez a spiritualizmussal is összeköthető, az egyértelműen az AI, méghozzá kimondottan több szkeptikus vagy akár riasztó hangot várnék végre. Most már látnunk kell az egésznek az anyagi költségeit - sokkal inkább, mint hogy hogy lesz ez akár csak üzleti értelemben fenntartható. Ezzel szemben információs szempontból igen jól látható károkat tud okozni, és erre aztán egész biztosan jut pénz. Nagyon ritkán fordul elő, hogy egy találmányt, technológiát túl veszélyesnek vagy károsnak bélyegez meg az emberiség - persze a freongáz is valami ilyesmi volt, de szerintem a generatív AI inkább az atombombához hasonló polcra kerülhet.
Így aztán szívünk bizakodással telve kívánok mindenkinek boldog új évet, itt is kíváncsian várom a folytatást.
Nagyon rezonált bennem, ahogy a bizonytalanság és a jelentéskeresés visszatérését leírod, ritka, hogy ez nem gyors válaszokkal vagy cinizmussal van elütve. Engem most az foglalkoztat, mi történik ezekkel az élményekkel akkor, amikor nincs mögöttük intézményi vagy közösségi keret, és ezért belső történetekké válnak. Én is ebbe az irányba gondolkodom mostanában, egy esszésorozatban. Örülök, hogy rátaláltam a blogodra. 😊
"a Fidesz-kormány se véletlenül szórta tele a drogériákat árcsökkentős matricákkal"
Ilyen tényleg van? Ezt nem akartam elhinni, de úgy tűnik, valóban: https://kormany.hu/a-drogeriai-termekek-arrescsokkentesenek-kotelezo-arculati-elemei
Szerintem ez nagyobb bűne a Fidesznek a korrupciónál is: hogy nem tudsz úgy kilépni a lakásból, hogy ne jönne szembe egy hergelő plakát, egy kormányzati hirdetés a buszmegállóban, vagy most már a boltokban is.
"Ebben a bizonytalan világban, ki tudja mi történik holnap" - ezért a videóért viszont külön 10 pont :)))
Szia Nóra! A linkelt videómban nem az említett nők sikerességét kritizáltam, hanem hogy mire használják azt. És gyakran bizony a fehér- vagy osztálybeli felsőbbrendűség bebetonozására, mindezt kisebbségek és MÁS NŐK kárára (de ez el is hangzik). Ez Kováts Eszternél és Zsófilternél egyértelműen a transznemű emberek ellen irányul (amiről többször írtam itt, Substacken is), az Onlyfanses videó pedig a szexmunkások ellen (akik gyakran szegény, rasszizált vagy egyéb módon többszörösen elnyomott csoport). Nálad ezt a jelenséget az általad woke-nak hívott progresszív és ellenállási mozgalmak (szerintem) túlzó és olykor szinte gúnyosba átcsapó kritikáidnál éreztem. Habár azok is kritikák, ahogy az enyém is, és remélem egyszer a tartalmán is el fogsz gondolkodni, nem csak a létére kapod fel a fejed. Őszintén.
Ui.: Amúgy mindkét említett Kuang könyvet nagyon ajánlom.
Eddig előttem rejtve maradt baloldali ellentétek bukkantak fel az írásodban. Szeretem ha átleshetek egy másik buborékba, köszi az élményt.
Mércés csávó a barátod volt azon túl hogy mozgalomtásak is voltatok? (Úgy éreztem annál a résznél meglehetősen felpaprikáztad magad.)
„Mindezt lenézni, félresöpörni is lehet, de csak akkor ha vállaljuk a kockázatát, hogy kevésbé értjük majd a körülöttünk zajló folyamatokat.“
Kevésbé lesz »biztonságos« és »adott« magyarázat a világ fejleményeire.
Ez a téves álláspont a tudományt sejtések sorozatának állítja be, hogy így a spiritualizmus egyes sejtéseit a jövőre nézve következetes tudománynak állíthassa be és adhassa elő. De a tudomány csak a tankönyvekben a szerencsés véletlenek és beigazolódó sejtések sorozata. A tudomány az az energetikai elv kellene, hogy legyen, ami mindent megmozgat és átjár, még a spiritualizmust is — az emberi elv, a sejtés analízise és retrográd bizonyítéka.
Igaz, a cikkre én is más okokból akadtam rá és nem is feltétlenül a legmegosztóbb része, de fontosnak tartottam elmondani.
http://users.atw.hu/asimov/downloads/Tudom%C3%A1nyos%20%C3%ADr%C3%A1sai/Isaac%20Asimov%20-%20Robban%C3%B3%20napok.pdf
https://www.google.com/url?sa=t&source=web&rct=j&opi=89978449&url=http://users.atw.hu/asimov/downloads/Tudom%25C3%25A1nyos%2520%25C3%25ADr%25C3%25A1sai/Isaac%2520Asimov%2520-%2520A%2520hold%2520trag%25C3%25A9di%25C3%25A1ja.pdf&ved=2ahUKEwjth7yjo_WRAxUa_rsIHc9xPTUQFnoECDAQAQ&sqi=2&usg=AOvVaw3eHv5awOcswQ4kOiVUx0or
(Itt még megjegyzendő, hogy amilyen zseniális és szerves műveket alkotott Asimov népszerű tudománytörténetírásban, már az 1970-es évek Amerikáját[!!!] is feltűnően mérgezte, mind az összes többi közszereplésével, mind magánéletileg. Ja, és igazi pocsék lektűrirodalmat is írt — nők természetesen egyáltalán nem szerepelnek bennük, ahogy érzelmek se nagyon.)
Úgy érzem, az utolsó gondolati egységgel rezonálok most a legjobban, illetve azt is mondanám, hogy nem igazán engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy akárkivel - pláne egy politikussal, médiummal, véleménymondóval - azonosuljunk. Nekem végső soron ez a "bulváros" rész tanulsága is - van némi humor abban, amikor az használja a legélesebb kifejezéseket az egész "Szikra sagában", aki történetesen a "vörös nyolcat" vörös ÖTre cserélte, és ennek megfelelően Hont András Orbán-interjújáról (Hont András egész pályafutásáról tbh) nem éppen az opportunizmus jutott elsőnek az eszébe, de végső soron kiég az ember ebből a személyeskedésből.
Semmi kedvem magamra venni a bírói talárt, hogy factcheckeljek egy rakás nagy nyilvánosságot kapott konfliktust és politikai vitákat, az viszont kikívánkozik belőlem, hogy én nem látom azt a marha nagy különbséget aközött, hogy valaki a saját Substack-felületén, adott esetben paywall mögött írja le a véleményét, amit senkivel nem egyeztet, és aközött, hogy a Mércén (ami szerintem nem pózol BBC-sztenderddel meg ilyesmivel, simán egy közösségi finanszírozású portál) jön ki egy egyéni megjegyzésekkel teletűzdelt történet. Teljesen világos, hogy a "témaindító" lényegében egy véleménycikk, nem egy tudósítás, semmi haszna (vagy egyáltalán különösebb alapja) nem lett volna előre egyeztetni, hiszen pont abból az alaphelyzetből fakadt, hogy vita áll fenn. Ha mégiscsak megérint az, hogy téged milyen színben tüntetnek fel például a Mércén, az szerintem csak eggyel több ok arra, hogy ne puffogós hangnemben reflektálj rá, mert kötve hiszem, hogy ezzel bárkire jó benyomást lehetne tenni.
Az aljas fehér nős cucc haláli volt, a kommenteket olvasva azt hittem, ez valami paródia. Mindegy, örömhír: megvan a szoft-szexizmus ellenpárja, a szoft-feminizmus! :) Én hülye, azt hittem, jellemfejlődés volt, amikor szembenéztem azzal, hogy a létező prostitúció baromira nem konszenzuális és nem munka, erre kiderül, épp ezzel lettem reakciós...
A nők szerepének felértékelődése kapcsán szerintem jó lenne megrágni azt a mondatot, amiben a 75% van, nem teljesen értem. Azt nem tartanám életszerűnek, hogy a nők ennyivel több pénz fölött diszponáljanak, és egyébként pont ezért nem is gondolom, hogy robbanásszerű változás történne, de van egy folyamat kétségkívül. Viszont itt is előkerül a kétféle feminizmus, a kétféle vízióval; a másik vízió ugye arról szól, hogy igazából a nők nagyjából ugyanazt akarnák, mint a férfiak, csak nem férnek hozzá, ebből inkább az következne, hogy szó szerint a nemek közötti különbség zsugorodna össze.
Ahol én a robbanásszerű változást várom, és ez a spiritualizmussal is összeköthető, az egyértelműen az AI, méghozzá kimondottan több szkeptikus vagy akár riasztó hangot várnék végre. Most már látnunk kell az egésznek az anyagi költségeit - sokkal inkább, mint hogy hogy lesz ez akár csak üzleti értelemben fenntartható. Ezzel szemben információs szempontból igen jól látható károkat tud okozni, és erre aztán egész biztosan jut pénz. Nagyon ritkán fordul elő, hogy egy találmányt, technológiát túl veszélyesnek vagy károsnak bélyegez meg az emberiség - persze a freongáz is valami ilyesmi volt, de szerintem a generatív AI inkább az atombombához hasonló polcra kerülhet.
Így aztán szívünk bizakodással telve kívánok mindenkinek boldog új évet, itt is kíváncsian várom a folytatást.