Mit akarnak már megint a feministák? /képzeletbeli olvasókör 2. /
Még mindig bizonygatnunk kell: a feminizmus, ha jól csináljuk, nem burzsoá bomlasztás és nem posztmodern identitáspolitika…
Éppen a társadalmi mozgalmak hatékonnyá válásának módjairól kellene esszét írnom (egyáltalán mi az a mozgalom s milyen hatékonyság?), de vissza-vissza térnek a gondolataim az otthoni balos, aktivista közeg tapasztalataihoz. És leginkább a feminista ismerősökkel folytatott beszélgetésekhez, csetelésekhez, ahogyan friss levegőt keresve “ventilálunk” egymásnak: már megint mi volt ez? még mindig ezeket a köröket futjuk?
Sajnos igen. Hiába tett már annyi feminista, annyi energiát az elmúlt években persze változó, de talán lényegileg nem átalakult közegbe, még mindig bizonygatnunk kell: a feminizmus, ha jól csináljuk, nem burzsoá bomlasztás, nem posztmodern identitáspolitika és főleg nem rögtönítélő bíróság. Szóval, a második rész, újbóli kísérlet ‘az elmélet’ rossz hírének megcáfolására, a ‘személyes egyben politikai’ gondolat népszerűsítésére és néhány számomra fontos szöveg megismertetésére többekkel.