A rendszerkritikus baloldal pártellenessége és szervezetlensége az elmúlt egy év tükrében
A tavalyi rabszolgatörvény ellenes tüntetések nem erősödtek volna fel igazán jelentős tiltakozási hullámmá a pártok parlamenti akciója nélkül. Egy évvel a december 12-i obstrukció és spontán tüntetés után azonban fontos levonni az események tanulságait. Az, hogy 2018 végére a tiltakozás beindításában központi gazdasági kérdések helyét átvette a tartalmatlan antiorbánizmus és a médiaszabadság kérdése, legalább annyira múlt a liberális ellenzéki pártok felkészültségén, mint a jelenlegi rendszerkritikus baloldal képviseleti demokráciával szembeni kritikájára épülő pártellenességén és szervezetlenségén.
Ez a pártellenesség annak a képviseleti demokráciának kritikájára épül, amelynek végső krízisét már számos alkalommal beharangozták az elmúlt évszázad során. Szélsőjobbtól a radikális baloldalig sokan érveltek már amellett, hogy a domináns „nyugati” / liberális demokrácia történetileg meghaladott és a végsőket rúgja, a kérdés sokak számára ma legfeljebb az, hogy pontosan miként fog megtörté…